- Lőkiképzés
- Rendvédelmi közelharc
- Alaki kiképzés
- Büntetés-végrehajtási jog
- Biztonsági ismeretek
- Szolgálati ismeretek
- Reintegrációs ismeretek
A büntetés-végrehajtás részére törvény által előírt jog és kötelezettség a lőfegyver alkalmazása. Ezért annak, aki a büntetés-végrehajtás személyi állományában kíván szolgálatot teljesíteni, meg kell „ismerkednie” a testületnél rendszeresített lőfegyverek működésével, használatával. Kollégáink mind a kiképzésük, mind pedig a szolgálati idejük alatt rendszeresen részesülnek lőelméleti és gyakorlati képzésben, amely során a lőfegyverek, biztonságos környezetben való használatára, tudásuk fejlesztésére van lehetőségük.
Ilyen rendszeresített lőfegyverek:
AMD 65 gépkarabély
Az AMD–65 (AMD – automata módosított deszantfegyver) a magyarországi Fegyver- és Gázkészülékgyár (FÉG) által gyártott Kalasnyikov-rendszerű gépkarabély. Az AKM–63 rövidített, kompakt felépítésű változata, amelyet a harcjárművek kezelőszemélyzete és a deszant csapatok tagjai számára alakítottak ki.
Mossberg 12/76 sörétes puska
A fegyvert az Amerikai Egyesült Államokban gyártják. Készítenek ehhez a fegyverhez riasztó, sörétes, ólommagvas, gumi, gáz, zártörő, páncéltörő, gyújtó, stb. lőszereket is. A Mossberg-500 típusú 12/76-os kaliberű sörétes puska előágytáras, ismétlő rendszerű fegyver. Elsősorban őrzési, biztosítási és akció feladatok ellátására alkalmas.
KGP9 géppisztoly
Magyar gyártmány, a FÉG által készített fegyver. A KGP rövidítés a könnyű géppisztoly elnevezésből ered. Különleges tulajdonsága, hogy a cső cserélhető, és az alapcsőhöz egy hosszabb fegyvercső is beépíthető. A tömegzáras rendszerrel működő géppisztoly egyes- és sorozatlövésre is használható.
P9RC pisztoly
Az elnevezés a fegyver jellemzőinek rövidítéséből származik. P- Parabellum típusú, 9- 9mm-es űrméret, R- revolverező képesség, C- combat kiképzés (sátorvas alakja, műanyag markolathéj, fehér jelölésű irányzék). Rendeltetése: rövid távolságon (50m-ig) az önvédelem, a közelharc fegyvere.
Kollégáinknak kiképzésük során el kell sajátítaniuk az önvédelem, közelharc különböző metódusait úgy, hogy azokat jogszerűen és szakszerűen tudják alkalmazni a hivatalos rendészeti eljárásokban, intézkedések során, úgy mint:
- az önvédelmi-közelharc pszichológiája, anatómiája,
- védekezés, támadás, fizikai törvényszerűségek az önvédelemben,
- alapvető ütés-és rúgástechnikák,
- a testi kényszer alaptechnikái,
- elvezetőfogások alkalmazása passzív és aktív ellenállás esetén,
- szabadulástechnikák, befogásokból és fojtásokból szabadulás.
- ütések, rúgások hárítása kitéréssel, blokkolással, földre vitel.
Az alaki kiképzés során a civil életből érkező jelentkezőket a szolgálat ellátásához szükséges katonás rendre tanítják. Ennek során megtanulják az egyenruha viselésének, valamint az egységes megjelenés és az alakzatban történő mozgás szabályait és begyakorolják az alapvető alaki fogások és mozdulatok precíz végrehajtását.
A hatályos büntetés-végrehajtási jog olyan önálló jogág, amely felöleli a büntetések, a büntetőjogi intézkedések, a büntetőeljárási törvényben felsorolt szabadságkorlátozó kényszerintézkedések, továbbá más törvények által szabályozott járulékos feladatok végrehajtását, ezen belül a végrehajtásban részt vevő szervek és személyek feladatait, a végrehajtás hatálya alatt álló személyek jogi helyzetét, valamint szabályozza a jogállami kontrollt végző szervek és szervezetek tevékenységét. Munkánk jogi alapjait így ismerhetjük meg.
A büntetés-végrehajtás szervezete az állam biztonsági rendszerén belül a közrend és közbiztonság alrendszeréhez tartozik. A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez. A biztonsági ismeretek tárgy tartalmaz minden olyan fogalmat, szabályt és intézkedési előírást, amelyek segítségével a kollégák birtokába kerülnek a biztonságos szolgálatellátáshoz elengedhetetlen tudásnak.
A hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára külön jogszabályok vonatkoznak, a hierarchia, a szolgálati ágak, a rendfokozatok, valamint a különböző beosztások rendszere meghatározzák a napi feladatok ellátásának mikéntjét. Ide tartoznak a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló alapismeretek is, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet felépítése, funkciói, feladatai.
A reintegráció magában kell, hogy foglaljon minden olyan programot, tevékenységet, mely elősegíti, támogatja a fogvatartottak társadalomba történő visszailleszkedésének hatékonyságát, a visszaesés esélyének minimalizálását. Azaz a büntetés-végrehajtás szervezetének azt kell elérnie, hogy a börtönökben fogvatartott személyek a szabadulásuk után a társadalom hasznos tagjaivá váljanak, és ne kövessenek el újabb bűncselekményeket. Ezek részletesebb megismerését segíti a tantárgy.
